Kedves olvasók!
Rengeteg, de talán még annál is több mondanivalóm van, pontosan ezért megpróbálom sorba szedni mik is kavarognak a fejemben. Az első az éppen aktuális hír, azaz a Google Reader megszűnése. Nem nagyot hittem el ezt, egészen pár nappal ezelőttig, mikor olvastam Diana Brunwin bejegyzését. Természetesen a jelenleg működő két blogomat hozzáadtam a Bloglovin-os profilomhoz, így ott is tudjátok követni mind a Be Alright-ot mind a One Love-ot egyaránt. Ha továbbra is szeretnétek értesülni az új bejegyzésekről, a Be Alright-ot ITT követhetitek Bloglovin-on. Emellett nagyon fontos, hogy Ti, mint olvasók és fanfiction írók szintén csatlakozzatok ehhez az oldalhoz, hiszen így továbbra is nyomon tudjátok követni a rendszeresen olvasott blogok bejegyzéseit. Ezután bele is kezdenék a bloggal kapcsolatos mondanivalókba, megjegyzésekbe. Az előző fejezetnél kértem, hogy írjátok el, mi a gondotok, min kéne változtatnom. Őszintén örülök, hogy kaptam igazi visszajelzéseket és a héten próbáltam is ezen kicsit agyalni és átgondolni a történet folytatását. Tényleg nem akarok szappanoperát keverni, ezért is igyekszem ezután kevesebb szomorú részt írni, vagyis legalább minimális mennyiséget a szenvedős részekből. Zayn szemszögével folytatnám a történéseket, ha már Jade-et sikerült megutáltatni Zaynt is utáltassuk már meg. Nem, nem ez a szándék vezérelt. Próbálok ezentúl egyenlő figyelmet fordítani a történésekre és érzésekre egyaránt és kicsit kevésbé komolyan venni az érzelgést. Ilyen típus vagyok, ezért nehéz és bevallom, kicsit vonakodva is álltam neki a fejezet írásának, ami nem lett olyan hosszú mint szokott, késtem is egy napot, de remélem elégedettek lesztek vele. A csatolt dal Chris Brown szerzeménye, én imádom, volt egy időszak az életemben, amikor ez kitűnően illett rám. Az emberek külsőségekből és hallásból ítélnek, anélkül, hogy ismernének és tudnának is rólad valamit. Na ez nem tudom hogy jött, érdekesnek tartottam leírni. Jövő szombaton nem tudok jönni a folytatással, ugyanis egy hétre elutazom, ezért próbálok még pénteken új fejezetet hozni! Nem is húzom tovább a szót, szívesen fogadom mindenki véleményét, akár pozitív, akár negatív és a pipákkal is ugyanígy vagyok! Aki nem értesült az új blog információiról olvassa el a One Love-on közzétett morzsákat és ne feledkezzetek meg a Bloglovin-os követésről sem!
Love, Diana
Don't Judge Me |
Zayn Malik
Valahogy előre éreztem, hogy
Harry és Angel sántikál valamiben. Már amikor Harry magához hívta Jade-et,
azzal az indokkal, hogy valami fontosat szeretne mondani. Csak remélni tudom,
hogy Jade nem esett bele eme két szörnyeteg hálójába, velem ellentétben.
Tudom, hogy hülyén cselekedtem és
valószínűleg Jade sem értette, miért voltam olyan mogorva vele. Ha tudná, mi
történt biztosan kiakadna. Nem, tulajdonképpen el sem tudom képzelni, hogy érné
ez Őt..
Sosem voltam a nagyon-nagy
hűségemről és odaadásomról híres, de nála ezt mindenképpen meg akartam tartani.
Úgy érzem, szeretem Őt és elfogadom úgy, ahogy van. Néha kicsit túlaggódja a
dolgokat és azért sem lép tovább – nem tudom, hogy ezzel engem szeretne-e
idegesíteni – mégis szeretem. Egyszerűen szükségem van arra, hogy lássam, az
érintéseire, az illatának érzésére, mindenre, ami hozzá kapcsolódik. Az élete
része szeretnék lenni. Az élete fontos része.
- Jade, mondd el inkább Te! – mindenki kíváncsian figyeli Harry-t és Jade-et. A göndörke láthatóan nincs zavarban, ám a mellette lévő lány annál inkább. Tisztán kivehető arcának minden rezdüléséből, hogy izgul és fél. Kezdek kicsit ideges lenni én, pedig okom igazán nincs.
- Én.. – kezd bele dadogva mondatába, aztán nagy levegőt vesz és tisztán kezd beszélni – csak meg szeretném köszönni a ma esti koncerten nyújtott teljesítményeteket. Tudom, hogy nem táncoltam végig, hiszen rosszul voltam, de köszönöm nektek! – szíve kalapálását több kilométerről is lehetne hallani, miközben fogalmam sincs, miért izgul ennyire. A hallottak után Harry arcáról lehervad a mosoly, majd tapsol kettőt és komoly tekintettel elküld minket.
- Jade, mondd el inkább Te! – mindenki kíváncsian figyeli Harry-t és Jade-et. A göndörke láthatóan nincs zavarban, ám a mellette lévő lány annál inkább. Tisztán kivehető arcának minden rezdüléséből, hogy izgul és fél. Kezdek kicsit ideges lenni én, pedig okom igazán nincs.
- Én.. – kezd bele dadogva mondatába, aztán nagy levegőt vesz és tisztán kezd beszélni – csak meg szeretném köszönni a ma esti koncerten nyújtott teljesítményeteket. Tudom, hogy nem táncoltam végig, hiszen rosszul voltam, de köszönöm nektek! – szíve kalapálását több kilométerről is lehetne hallani, miközben fogalmam sincs, miért izgul ennyire. A hallottak után Harry arcáról lehervad a mosoly, majd tapsol kettőt és komoly tekintettel elküld minket.
Jade felé indulok, aki
csatlakozik a többi táncoshoz. Harry mérgesen állít meg és erősen nyomja bele kezembe
az ujjait, úgy húz félre pontosan mielőtt odaérhetnék a hangosan csiripelő
lánycsapathoz. Értetlenül meredek Styles zöld szemeibe, majd tekintetem karomat
szorító kézfejére téved, jelezve ezzel, engedjen el. Miután leveszi rólam
végtagját fél lépéssel hátrálok tőle.
- Malik, Malik, Malik. – kántálja el nevemet háromszor azzal a pillantással, amellyel az ember lelkébe is belát. Pontosan tudja, hogy nem olyan típus vagyok, aki sokáig tudja tartani a száját. Előbb-utóbb el fogom kotyogni, már csak bűntudatból és szeretetből is. Vicces nem, hogy az ember pontosan azzal tesz ilyet, akit szeret? Hát egyáltalán nem az! Harry ismer engem, tudja a gyenge pontjaimat, s talán ez esetben én vagyok a hibás, hogy hittem és bedőltem neki.
- Mit akarsz Styles? – vetem oda neki flegmán, mikor tisztában vagyok azzal, hogy nem tudom megfélemlíteni.
- Óvatosabban a hangnemmel Malik. Az igazság egyszer úgyis kiderül, ha akarod, ha nem. De jobb, ha te vallod be mielőtt én kotyogom ki Jade-nek. – szinte kislányosan nagyokat pislogva meredek távolodó alakjára. Sosem hittem volna, hogy Harry lesz az, aki ellenem fordul majd ráadásul egy értelmetlen szerelemért.
- Malik, Malik, Malik. – kántálja el nevemet háromszor azzal a pillantással, amellyel az ember lelkébe is belát. Pontosan tudja, hogy nem olyan típus vagyok, aki sokáig tudja tartani a száját. Előbb-utóbb el fogom kotyogni, már csak bűntudatból és szeretetből is. Vicces nem, hogy az ember pontosan azzal tesz ilyet, akit szeret? Hát egyáltalán nem az! Harry ismer engem, tudja a gyenge pontjaimat, s talán ez esetben én vagyok a hibás, hogy hittem és bedőltem neki.
- Mit akarsz Styles? – vetem oda neki flegmán, mikor tisztában vagyok azzal, hogy nem tudom megfélemlíteni.
- Óvatosabban a hangnemmel Malik. Az igazság egyszer úgyis kiderül, ha akarod, ha nem. De jobb, ha te vallod be mielőtt én kotyogom ki Jade-nek. – szinte kislányosan nagyokat pislogva meredek távolodó alakjára. Sosem hittem volna, hogy Harry lesz az, aki ellenem fordul majd ráadásul egy értelmetlen szerelemért.
Ne magyarázza meg nekem senki
sem, hogy Harry tényleg szerelmes Angel-be. Olyan nincs. Ha szerelmes belé
nincs olyan, hogy ilyen gonoszan játszik velünk, miközben azoknál, akik
tudnának is valamit tenni az ügy érdekében nem jelentkezik. Nem létezik, hogy
elfogadja a dolgot, ami napokkal ezelőtt történt köztem és Angel között, ha
szerelmes belé. Egyszerűen ez lehetetlen. Az előny viszont az, hogy én is
rendesen kiismertem lassan három év alatt a göndör énekest. Tudom, hogy nem
adja fel könnyen a dolgokat és ez is egy újabb kaland neki. Mindössze azt nem
értem, miért játszik így, amikor megígérte, hogy összefogunk. Szép kis
összefogás, mondhatom.
Miután jéggé fagyott testem ismét visszatér eredeti állapotába a lányok felé veszem az irányt. Mielőtt azonban odaérnék elfordulok. Hogy nézhetnék így Angel és Jade szemébe? Fogalmam sincs mit tegyek és ez rettentően irritál.
Segítségre van szükségem. Egy megértő barátra, aki nem ítél el, és értelmes tanácsot tud adni. Miután átöltözök, hurrikánszerű gyorsasággal hagyom el az arénát, ami megszokott módon ismét nehézkesen megy. Mire sikerül beülnöm az értem küldött hatalmas, fekete autóba a fejem kong a sok sikítástól. Sosem voltam oda a hírnévét, mostanában pedig a fenébe kívánom az egészet. Egyetlen nyugodt napot szeretnék fotósok, rajongók és kétszínű barátok nélkül, amikor egyenesbe hozhatom, amit mostanában sikerült elrontanom. Hiszen lehet, hogy fiú vagyok, mégis kavarognak bennem az érzések. Talán hallgatnom kéne Harry-re és el kéne mondanom az igazságot, mielőtt késő lesz? Őszinte ember vagyok, s talán azért titkolom még mindig, mert nehéz bevallani.
Miután jéggé fagyott testem ismét visszatér eredeti állapotába a lányok felé veszem az irányt. Mielőtt azonban odaérnék elfordulok. Hogy nézhetnék így Angel és Jade szemébe? Fogalmam sincs mit tegyek és ez rettentően irritál.
Segítségre van szükségem. Egy megértő barátra, aki nem ítél el, és értelmes tanácsot tud adni. Miután átöltözök, hurrikánszerű gyorsasággal hagyom el az arénát, ami megszokott módon ismét nehézkesen megy. Mire sikerül beülnöm az értem küldött hatalmas, fekete autóba a fejem kong a sok sikítástól. Sosem voltam oda a hírnévét, mostanában pedig a fenébe kívánom az egészet. Egyetlen nyugodt napot szeretnék fotósok, rajongók és kétszínű barátok nélkül, amikor egyenesbe hozhatom, amit mostanában sikerült elrontanom. Hiszen lehet, hogy fiú vagyok, mégis kavarognak bennem az érzések. Talán hallgatnom kéne Harry-re és el kéne mondanom az igazságot, mielőtt késő lesz? Őszinte ember vagyok, s talán azért titkolom még mindig, mert nehéz bevallani.
Vannak olyan személyek, akiket
nem szeretnél elveszíteni. Lényegtelen, hogy családtag, barát, ismerős, ahogyan
az is, mióta ismered. Lehet, hogy két hete ismered, mégis a szívedbe zártad. Ez
magától a személytől jön. Ahogy mondani szokás, elfelejtheted a közös
emlékeket, a neveket, de az érzést amit mások kiváltottak belőled sosem. Gyerekesen
hangzik, de ezért hazudok és titkolózok. Magamnak ásom a vermet, amibe aztán
magammal rántok sok-sok embert is. De legfőképp rajtam fog csattani az ostor.
- Mr. Malik! – a sofőr szólítgatására kapom fel a fejem.
- Mr. Malik! – a sofőr szólítgatására kapom fel a fejem.
- Nem vinne inkább egy nyugodt helyre?
– hadoválok összezavartan. Semmi kedvem a többieket hallgatni. Gonosz dolog, de
úgy érzem, most kifejezetten irritálna Louis ökörködése, Liam törődése,
Harry-ről nem is beszélve. Imádom őket, de néha nekem is túl sok az Ő
energiájuk.
Nagy levegőt véve küldök egy üzenetet Niall-nek, miszerint találkozzunk a Green Parknál tíz perc múlva. Hatalmas sóhajom a sofőrnek is feltűnik és kíváncsian fordul hátra én viszont fejem biccentésével jelzem, inkább az utat figyelje. A Green Park az egyetlen hely, ahol jelenleg nyugodtan beszélgethetnénk és tekintve, hogy kint korom sötét van az sem lesz akadály, hogy felismernek.
Nagy levegőt véve küldök egy üzenetet Niall-nek, miszerint találkozzunk a Green Parknál tíz perc múlva. Hatalmas sóhajom a sofőrnek is feltűnik és kíváncsian fordul hátra én viszont fejem biccentésével jelzem, inkább az utat figyelje. A Green Park az egyetlen hely, ahol jelenleg nyugodtan beszélgethetnénk és tekintve, hogy kint korom sötét van az sem lesz akadály, hogy felismernek.
Néha igazán irritál a tudat, hogy
bárhova megyek, ismernek. Bármit teszek tudják, hogy én voltam és lényegtelen
hol vagyok éppen, valaki mindig hozzám jön és aztán érkezik az invázió. Az első
pár hónapban, sőt az első évben igazán élveztem, hogy kiszolgálnak és mindenki
a kívánságaimat lesi, most viszont legszívesebben ismét lennék az egyszerű,
Bradford-i Zayn, mintsem a világhíres Zayn. Biztosan hiányozna a sok lány, a
sok bíztatás, de egyes részeit a hírnévnek kifejezetten a hátam közepére sem
kívánom. Idegesít, sőt, néha megfélemlít is. Annyi ember szaladgál odakint a
nagyvilágban, sosem tudhatod ki az, akiben igazán bízhatsz. S ez is egy árnyoldala
a hírnévnek. Egyre kétlem, hogy lennének igazi barátaim: a bandán belül még
biztosan vannak, de a való életben, abban, amely nem a One Direction körül
forog egyetlen egy lény sincs, aki igazán megértene és akihez fordulhatnék.
Mielőtt elindulok a park sötétjébe gondosan körbenézek. Sehol senki, elővigyázatosságból azonban fejemre húzom bő, fekete pulcsim kapucniját és így vágok neki a sötétnek. Az első pár lépésem bizonytalan, alig látok a sötétben, szemem azonban lassan megszokja az éjszakát, és könnyen kiszúrom a legközelebbi padot. Emlékszem kiskoromban mindig féltem a sötétben és minden este sírtam, mikor anya elfelejtette égve hagyni az ágyam mellett pihenő kis lámpát. Olyan, mintha tegnap lett volna. Mintha tegnap vágytam volna arra, hogy énekelhessek az egész világnak. Ne csak a szüleimnek, a testvéreimnek, hanem mindenkinek. Most hogy ez az álam valóra vált örülnöm kéne. Örülnöm kéne, hogy hallathatom a hangom – ezt is teszem a színpadon. Ám mikor civilben játszódik a dolog, sokkal nehezebb.
Mielőtt elindulok a park sötétjébe gondosan körbenézek. Sehol senki, elővigyázatosságból azonban fejemre húzom bő, fekete pulcsim kapucniját és így vágok neki a sötétnek. Az első pár lépésem bizonytalan, alig látok a sötétben, szemem azonban lassan megszokja az éjszakát, és könnyen kiszúrom a legközelebbi padot. Emlékszem kiskoromban mindig féltem a sötétben és minden este sírtam, mikor anya elfelejtette égve hagyni az ágyam mellett pihenő kis lámpát. Olyan, mintha tegnap lett volna. Mintha tegnap vágytam volna arra, hogy énekelhessek az egész világnak. Ne csak a szüleimnek, a testvéreimnek, hanem mindenkinek. Most hogy ez az álam valóra vált örülnöm kéne. Örülnöm kéne, hogy hallathatom a hangom – ezt is teszem a színpadon. Ám mikor civilben játszódik a dolog, sokkal nehezebb.
Végtelen gondolkozásomat Niall ír
akcentusa szakítja meg. Pislogva tekintek fel a padról és máris azt veszem
észre, hogy szőke barátom mellém ült és kíváncsi tekintettel méreget, nem
szólva egy szót sem.
- Szükségem van a segítségedre. – töröm meg végül a csendet. Hangom érdesen hat a park nagy csendjében és sötétjében.
- Mi történt, Zayn? – teszi fel kézenfekvő kérdését. Nem is tudom, miért lepődök meg szavain, hiszen vártam egy ilyesfajta vallatást, mégsem készültem fel értelmesen válaszolni. Így hát bőszen keresve a betűket meredek magam elé.
- Nagy baromságot csináltam.
- Pontosabban? – az ír fiú szemöldökei feljebb kúsznak. Biztosra veszem, kíváncsiságát sokban nem fokozhatom már. Talán magam miatt nehéz elmondanom neki mi történt. Bízom benne, tudom, hogy nem ítélne el, ennek ellenére félek.
- Az nem lényeges, hogy mit. Kell a segítséged, ennyi. – kérlelem agresszívabban. Inkább utasításnak hangzik, mint kérlelésnek engem azonban az utóbbi szándék vezérel. Ám anélkül, hogy beavatnám kizárt dolog, hogy segíteni tudna.
- Ha nem avatsz be, nem tudok segíteni. Beszélj.
- Hát jó. – sóhajtok ismét egy nagyot.
- Szóval van egy barátom, akit nagyon szeretek. Tényleg rettentően szeretem, de vannak másodlagos körülmények. A lényeg annyi, hogy ennek a barátomnak a legjobb barátnője az egyik barátom barátnője. – megállok a nagy magyarázásban egy pillanatra. Értelmes egyáltalán amit mondtam? Magamban legyintve folytatom tovább elkezdett monológomat fittyet hányva arra, hogy tulajdonképpen száz százalék az esélye annak, hogy Niall fel sem fogta szavaimat. – És hát… történtek köztünk dolgok. – sejtésem félig-meddig hamis, ugyanis Niall arca hitetlenkedve firtat. Próbálom sejtelmesen elmondani neki miben is szorulok segítségre, ám ez korántsem az erősségem.
Hatalmas csend támad. A sötétség kezdi elnyelni beszélgetésünk foszlányait. Ahogy egyre csendesebb lesz a légkör egyre nagyobb űr támad bennem. A tudata annak, amit tettem üressé tesz. Lelkiismeret-furdalásom van. Az összes erőmmel a szám tartásán vagyok. Nem magam miatt. Bizonyított tény, hogy általában azt bántod meg akit a legjobban szeretsz. Ezt akarom elkerülni. Nem akarok egy érzéketlen tuskó énekesként feltűnni, nem akarok csalódást és fájdalmat okozni.
- Zayn. Te lefeküdtél Angel-el? – nevem hallatára kapom fel a fejem, aztán vissza is helyezem szinte vízszintes állapotba.
Kezemmel nadrágomat piszkálom
idegességemben s valahogy másra sem tudok koncentrálni csak az utat borító
kavicsokra. – Válaszolj! – továbbra is a földet kémlelem. Hallom Niall hangján,
hogy mérges. Ha Ő elpártol mellőlem már mielőtt ez kiderül, senkim se fog
maradni. A menedzser biztosan húzni fog ebből egy hatalmas témát, hiszen kit ne
érdekelne hogyan csalta meg Zayn Malik a barátnőjét?!
- Igen. – nyögöm ki válaszul.
- Nem vagy normális! – hangereje meglehetősen nagyot szól az esti parkban, ezt Ő is észreveszi, s lehalkítja magát. – Jade tudja már? Egyáltalán hogy történt? Mikor? Miért? – bombáz olyan kérdések ezreivel, amikre magam sem tudom a választ.
- Nem, még nem tudja. Fogalmam sincs, hogy történt. Csak.. – kezdek ismét a föld bámulásába látványosan nagy szünetet tartva – megtörtént.
- Csak megtörtént? Rohadt nagyot
csalódtam benned, Zayn! – ritka alkalmak egyike, mikor Niall igazán mérges és
káromkodik, de ez semmilyen esetben sem jelent jót.
- Várj már! – kapok keze után magasztalóan. Éppen időben húzom vissza, mielőtt filmbe illően elnyelné az éjszaka – Mit tegyek?
- Várj már! – kapok keze után magasztalóan. Éppen időben húzom vissza, mielőtt filmbe illően elnyelné az éjszaka – Mit tegyek?
- Mond el az igazat! Előbb-utóbb
úgyis kiderül és jobb, ha tőled tudja meg mintsem Harry-től. Vagy tőlem. –
köpni-nyelni nem tudok, s jelen esetben sziklává merevedve nézem, ahogyan a
szőkeség eltűnik a feketeségben.
Tanácstalanul rogyok le a padra, állapotom azonban nem tart sokáig – egy másodpercig,
ha él bennem ez az érzés. Határozottan állok fel és nagy léptekkel közelítem
meg a park kapuját. Úgy teszek, ahogy tanácsolták, ma már ketten is. Elmondom
az igazságot. Előbb-utóbb kiderül, miért kockáztassak? Elmondom annak akit
szeretek, hogy lefeküdtem a legjobb barátnőjével. Mert igen, sajnos lefeküdtem
Angel-el.
Kedves Diana!
VálaszTörlésRégen írtam már kommentet, amiért ezer bocsánat, de mindig is rendszeresen olvastam a blogodat.
Hát, igen, tényleg sikerült egy ici-picit "megutáltatnod" velem Zayn-t, bár én is inkább csalódtam benne, mint megutáltam. És Harry... Nekem ebben a sztoriban az első pillanattól fogva ellenszenves, direkt így alakítottad, vagy csak én gondolom ezt?
Hát, kíváncsi vagyok Zayn hogy fog kimászni a csávából...
Tűkön ülve várom a folytatást!
Love,
Sophie Palmer
Drága Sophie!
TörlésUgyan, semmi gond, hiszen teljes mértékben meg tudlak érteni téged, volt egy idő amikor hasonló cipőben jártam én is.
Lehet, hogy furcsán hat tőlem ez az ’utáltassuk meg a főszereplőket’ hadjárat, ám a folytatásban és a továbbiakban ennek szerepe lesz. Harry karakterét igazából nem alakítottam tudatosan így, sőt, először tervben sem volt hogy így fog alakulni a történet. De viszont örülök, hogy ennek ellenére ellenszenves volt neked az elejétől fogva, bár nem tudatosan alakítottam így.
Hát, igyekszem eleget tenni a kíváncsiságodnak!
Sietek!
Love, Diana
Drága Diana!
VálaszTörlésRettentő régen írtam és még mindig nem csináltam blogger profilt, ezért névtelen vagyok – még mindig. Imádtam, bár tényleg kicsit unalmasabb volt, mint szokott és rövidebb is, de megértelek téged. Nagyon várom a folytatást és kíváncsi vagyok Zayn mit fog tenni.
És megígérted következőként a hosszú fejezetet én pedig szorítok neked!♥
Lena
Lena!
TörlésTőled megszokhattuk, hogy nem igazán szeretsz profilokat alkotni, bár már volt egy neked régebben, nem? Ezt ilyen kis unalmasra terveztem, viszont nagyon sokáig gondolkoztam mit is írjak, hiszen tudod mik történtek és miért volt kevés ihletem az íráshoz. Igyekszem a hosszú fejezettel is és köszönöm hogy mellettem vagy!♥
Love, Diana
:( De szemét Harry! Ebben a szerepben nem túlságosan szeretem! Na és Angel. Nagyot csalódtam benne azt hittem nem tud az egészről semmit. De így már minden kitisztult számomra. Kíváncsian várom a következő részt!
VálaszTörlésSzia!
TörlésIgen-igen, Harry elég szemétté avanzsálódott az utóbbiakban. Próbáltam titokban tartani hogy Angel tud valamit a dolgokról, és ezek szerint sikerült is. Igyekszem a folytatással!
Love, Diana
Drága Shawty ♥!
VálaszTörlésAttól függetlenül, hogy leütném Harry-t és rettentően mérges vagyok Zayn-re, imádtam a fejezetet ♥!
Imádtam azért is, mert Zayn szemszögéből olvashattam :) Imádtam a hangulata, az érzelemkifejezése miatt :D Elmosolyodtam Jadey mondata miatt, hiszen nem erre számítottam :) Harry egy utolsó...dög :@ Utálom őt, legalább is ebben a sztoriban... :) Pipa vagyok Malik-ra is, mert megcsalta Jadey-t, ráadásul Angel-el :$ Nem jutok szóhoz, kavarognak bennem az érzések :"D
Tűkön ülve várom a folytatást ♥! További szép estét és az utazáshoz is jó szórakozást kívánok ♥!
Love Ya,
Mace
Drága Mace!♥
TörlésMost jutott eszembe mennyire is szeretem ezt a Shawty nevet! :) Pontosan elértem akkor a célom, ha leütnéd Harry-t és mérges vagy Zayn-re. Bármilyen furcsa is, sok-sok dolog van, ami még nem derült ki, igyekszem húzogatni a szálakat. Előbb-utóbb úgyis csattani fog ez a sok dolog és valaki kiüvölti majd.
Igyekszem a folytatással és köszönöm szépen!
Love, Diana
Kedves Diana!
VálaszTörlésAlig jutok szóhoz.. Ismét nagyon alkottál.. Fantasztikus lett! Az előző résznél Jade-en a mostaninál Zayn-en csodálkoztam. Egyre jobban bonyolódik a történet, ami nagyon tetszik. Tudom, hogy mennyire nehéz egy-egy, ennyire sok szálon futó történetet úgy megírni, hogy a színvonal is megmaradjon. Éppen ezért nézek fel Rád annyira. Részről-részre magasabbra teszed a mércét, s ami több, mindig sikerül felülmúlnod önmagadat. Csak így tovább és várom a folytatást! ;) Arra az esetre, ha pénteken nem tudod hozni a részt, akkor most szeretnék kellemes utat és jó szórakozást kívánni! :))
Ölel, ~fruu.
Szia!
TörlésÉn sem jutok szóhoz, köszönöm szépen ezeket a szavakat, nagyon sokat jelent! Igen bevallom, elég nehéz ilyen történetet vezetni, próbálok mindig igyekezni, viszont szerintem korántsem olyan jól sikerül megírnom a fejezeteket, mint ahogy Ti, drága olvasók mondjátok. Köszönöm! :)
Igyekszem pénteken felrakni a legújabb fejezetet és sietni, ha ez mégsem sikerülne nagyon köszönöm előre is!
Love, Diana
Szia!
VálaszTörlésDíj nálam: http://whenthewordsfailmusic.blogspot.hu/
Zita Xx
Szia!
TörlésKöszönöm szépen, ki fogom tenni!
Love, Diana
Drága blogíró barátnőm!
VálaszTörlésHát mit is mondjak neked? Csalódtam Jadeben és Zaynben is..nem utálom őket, nem haragszom rájuk, csupán csalódtam, az se a legjobb dolog.
Nem értem miért tettek ilyet...ennyire nem erős a szerelmük? Ilyen dolgok nem történnek meg csak úgy. :( Na mindegy, nem tudok értelmes kommentet írni. Le vagyok döbbenve.
Legyen szép hetetd!
Dodó
Drága blogíró barátnőm!♥
TörlésCsalódni borzasztó dolog, szerintem a legrosszabb – az egyik – érzés a világon.
Hihetetlen ugyan, de valahogy pontosan ez volt a célom. Hogy a főszereplőkön kívül az olvasók is csalódjanak. Teljesen igazad van, ilyen dolgok nem történnek meg csak úgy, azonban sok minden fog még történni, hiszen most léptük át a történet felét és még közel sincs vége az érzelem kavalkádnak!
Köszönöm szépen, viszont kívánom neked!
Love, Diana
Drága Diana!
VálaszTörlésA blogodat nemrég kezdtem el olvasni... Úgy gondoltam, hogy ez is egy átlagos sztori a sok közül, de csalódni kellett gondolataimban. A blogodat nem lehet átlagosnak nevezni! Ez egy teljesen új történet, nagyon tetszik.
A résszel kapcsolatosan:
Nagyon jó volt. Csak sajnálom szegény Jade-t és Zayn-t, hogy őket mindenki eltiporja. Már lehetne az, hogy Zaynék vissza vágnak Harryéknek, vagyis leginkább Harry-nek. Ez a rész talán job volt, mint a többi, a sok izgalom miatt. A többiben is rengeteg izgalom volt, de most, hogy Niall is benne van a történetbe -mármint, hogy tudja mi történt- sokkal jobb lett! Nagyon szeretem ahogy írsz, és a kedvenc blogjaom között az első helyen virítasz. Hogy miért? Azért, mert nagyon kevés Blogger és Bloggerina képes arra, hogy jelen időben írjon egy történetet. A "meséd" nem éppen átlagos -mint az előbbiekben leírtam- nagyon szeretem amit írsz!!!!
Csak így tovább, mindenben támogatlak!
És ezt a történetet könyvben is olvasnám, mint Diana Bloggerina legújabb könyve! :)
Xx, Marcipán
Drága Diana!
VálaszTörlésNagyon szeretem a blogodat.Nem egy megszokott történetet olvashatunk,mint más blogokba.Szavakkal nem lehet leírni mennyire jó ez a blog.Csak egy kérdés mikor lesz új rész ? :)
xoxo,Petra
Diana!
VálaszTörlésPár bejegyzéssel lejjebb feltetteted a kérdést, miszerint: mit nem szeretünk a blogban? Mint mindenkinek, nekem is van véleményem, de én meg is osztom veled. Hiába volt kissé sablonos a sztori, mégis egy jó blognak indult, ám minden megváltozott. Számomra teljesen érthetetlen, és rettenetesen irritáló Jade viselkedése. Ki az a hülye, aki elkezd csókozni azzal, aki egy csomó ideig megkeserítette az életét? Aztán... barátja van, mégis lefekszik vele? Fél perc múlva meg sír? Nem tudok rá mit mondani, pszichiátriai eset a lány.
Zayn és Jade boldogok - nekem ez jött le. Zayn mégis megcsalja?
Teljesen összefolynak a dolgok, és te ezt az egészet konkrétan túlbonyolítod.
Őszintén bevallom, az utóbbi időben nem tetszik a blogod.
Nem sértésnek szántam, te kérdezted a véleményem.
Fatih Evans
Nagyon jó volt,mikor lesz kövi? :D
VálaszTörlés